Menopauza? Irány a kardiológia!

div><

p>Korábban az infarktust, a szívritmuszavart férfibetegségnek tartozzák, ma már közismert, hogy egy bizonyos kor fölött a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Tehát többekkel végeznek a szív- és érrendszeri betegségek, mint a daganatok. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns -, és lipid-csökkentő hatása elégtelenné válik és a csontritkulás mellett felgyorsul az Alzheimer kór és az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a további szív-érrendszeri betegségek kifejlődése is. Az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nem csak külön-külön, hanem egymással összefüggően, akár egymást előidézve is felléphetnek. Már a kialakulásukért felelős rizikófaktorokban is megfigyelhető számos közös elem. Ilyen maga az életkor, azonban a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód is előidézheti a problémákat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Tehát azoknak a nőknek érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt vennie, akik a felsorolt rizikófaktorokkal rendelkeznek, akik túl vannak a menopauzán, illetve olyan tüneteket tapasztalnak magukon, mint a mellkasi szorítás, a légszomj, a gyengeség, a szédülés, a fejfájás.<

/p> <

h2>A hőhullámok is rizikófaktornak is számítanak<

/h2> <

p>A nők közel 70 százaléka tapasztal hőhullámokat, és közülük minden harmadik tartja ezeket komolynak vagy gyakorinak. A legújabb kutatások szerint ezek valójában korábban is jelentkeznek, mint azt gondoltuk, vagyis nem annyira a klimax első éveiben, inkább az utolsó termékeny években válnak nyilvánvalóvá. A Menopause című szaklapban publikált tanulmány szerint ráadásul van kapcsolat a hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek közt, a hőhullámok ugyanis egyfajta jelzői ezen betegségek magasabb kockázatának. Konkrétabban a hőhullámok és az endothel funkció mutatnak összefüggést. Az endothelium az erek belsejét borító egyrétegű laphám, az endothel funkció pedig úgy tűnik, a kulcs az érelmeszesedés előrejelzéséhez. A kezeletlen érelmeszesedés pedig olyan komoly kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, szívelégtelenség vagy stroke. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy bár az endothel diszfunkció valóban összefüggést mutat a megváltozott hormon szinttel, de a stroke és az infarktus egy ún. “vulnerábilis” meszes plakk érelzáró hatása következtében alakul.<

/p> <

p><

img src="https://wellnesscafe.hu/app/uploads/2018/09/kardiol2.jpg" title="88022257 - health worker shows a heart in hands on sky background." data- //><

/p> <

h2>Mi hajlamosíthat még a szívbetegségekre, a stroke-ra?<

/h2> <

p>A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek következményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett betegségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.<

/p> <

p>Milyen rizikófaktorok növelik a stroke kockázatát?<

br /> – magas vérnyomás,<

br /> – magas koleszterinszint,<

br /> – dohányzás,<

br /> – cukorbetegség,<

br /> – meglévő szív- és érrendszeri betegségek,<

br /> – túlsúly,<

br /> – stressz.<

/p> <

p>Forrás: KardioKözpont <

/p> <